A frontérzékenység fokmérője
Hippokratész, az orvostudomány atyja már az ókorban rávilágított arra, hogy az időjárási tényezők, és azok változásai kihatással vannak az emberek egészségi állapotára, illetve a már kialakult betegségek állapotát is súlyosbíthatják.
„ A levegőről, a vizekről és a helyekről" című orvosbölcseleti művében részletesen ecseteli annak fontosságát, hogy egyes betegségek megelőzése érdekében az évszakok alapos megismerése szükséges. Mára már köztudott és elfogadott, hogy az időjárási változások minden élőlényre, így az emberre is hatással vannak. A biometeorológia (ami a biológia és a meteorológia határterülete) az időjárás-változás élő szervezetre gyakorolt hatásait vizsgálja, a humán meteorológia pedig az időjárási frontok emberi szervezetre kifejtett hatásaival foglalkozik. Nem reprezentatív felmérések szerint a Föld népességének több mint fele frontérzékeny. Az időjárás mégsem tekinthető a különböző betegségek elsődleges kiváltó okának, sokkal inkább egy olyan tényezőnek, ami a szervezetben bizonyos folyamokat indít el, és kellemtelen közérzetet idéz elő. A frontérzékenység leginkább azokra a személyekre jellemző, akiknek a környezeti változásokkal szembeni ellenálló képességük alacsony, vagy krónikus betegségben szenvednek.
Meteorológiai ráhatások
Ide soroljuk a légnyomást, a hőmérsékletet, a levegő páratartalmát, a szél mozgását és a napsütést. Fronthatás esetén hirtelen megváltozik a légnyomás, a hőmérséklet és a levegő páratartalma is. A négyféle fronttípus közül - melegfront, hidegfront, okklúziós front, stacionárius front - az utóbbi kettőről ritkábban hallunk, pedig közérzetünkre ezek is kihatással vannak. Az említett meteorológiai tényezőkre az emberi szervezet évszakonként másképp reagál. Az egészségügyi problémákkal küszködőknek éppen ezért meg kell tanulniuk, hogyan védjék ki ezeket a hatásokat. A frontérzékenyek a front negatív hatásait hamarabb érzékelik, vagyis jóval azelőtt, hogy a front átvonulna, ami elsősorban az idegrendszer érzékeny működéséből adódik. Annak ellenére, hogy az időjárás-változás mindenkire hatással van, az erre való érzékenység egyénfüggő. A szerencsésebbeket egyáltalán nem befolyásolja, míg az erre fogékonyabbaknál komoly tüneteket produkál: fejfájást, vérnyomás emelkedést, rosszullétet, szédülést, álmosságot, álmatlanságot, ingerlékenységet stb. Az alkalmazkodási reakció az egyén neurohormonális rendszertől függ, valamit életkorától, nemétől, egészségi állapotától, sőt testsúlyától is. Melegfront érkezésekor többek között ingerlékenység, általános levertség, migrénes panasz, feszültség, fáradékonyság és szellemi tompultság jelentkezik, később indulnak meg a szülések, csökken a reakcióidő, nő a szívinfarktus kockázata és a trombózisveszély, nem utolsó sorban pedig az öngyilkosságok száma is megugrik.
Hidegfront hatására jelentősen visszaesik a vérnyomás, a szívműködés és a légzés is lassúbbá válik, szédülés, ájulás is előfordulhat, gyakoribbak a vese-, epe- és szívizomgörcsök, ugyanakkor a szülések is korábban beindulhatnak. Azok akik valamilyen műtéten estek át, évekkel az operáció után is megérzik a hidegfront kellemetlenségeit. Tény az, hogy a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők életét nagyobb mértékben megkeserítik a légköri változások, mint az egészséges embertársaikét. Az időjárás változásainak nyomon követésével valamint a háziorvossal történő konzultáció segítségével bárki könnyen kiderítheti, hogy melyik fronthatásra érzékeny. Ezáltal könnyebben felkészülhet a szeszélyes időjárás és a kiszámíthatatlan frontátvonulás negatívumaira.
Az időjárás tényezők, és azok változásai kihatással vannak az emberek egészségi állapotára
